2014. február 25., kedd

A tesióra anarchiába fulladt.

Azért ez a cím, mert hétfő első órában amikor tesink (lett volna) volt, bejöttek karbantartó bácsik (és Dani aki rendszergazda, de mindenes) és nekiálltak valami kábelfedőlapot (who knows, hogy hívják... biztos nem az, akinek igazából villanyszerelő az apja xD). Szóval az a hosszú műanyag izé ott lógott fönn a magasban, és az emberek meg próbálták ledobálni röpilabdával (Zsófi is besegített). De hát hiába találták el, az ugyan nem jött le (nem is értem, akkor minek szenvedtek, ha direkt nem jött le, véletlenül se fog. és legalább lenne min röhögni néha). Ezalatt mi ültünk a padon, és naaagyon sajnáltuk (se), hogy a fél tesióra elment. Eközben volt ez a mondatom, és utána mondtam Julcsinak, hogy azthiszem ez lesz a következő bejegyzésem címe :D (úgyhogy most írok egy bejegyzést, amíg el nem felejtem, hogy ezt a címet kell adnom neki xD).

Mostanában már megint mindent én jegyezgetek másoknak. Orsi ma biciklivel jött. Hunornak tételt kell írni. Apuval levelet kellet írnunk, és meg kell csinálnia a széket. Anyuval pedig meg kell nézni a szalagavatós képeket, hogy melyiket akarjuk előhívatni végre (amiket nem találok a gépen sehol o.o még jó, hogy az előző gépet még nem nullázta le apu, lehet azon "felejtettem" rajta).

*

Annnyira beteg vagyok. Már megint. Valahogy most így átálltam robotüzemmódba, bejárok suliba, tanulgatok, tételkidolgozgatok. Ha kell felolvasom órán a verset, ha kell válaszolok, ha éppen arra van szükség, értelmes társalgást folytatok. De minderre valahogy csak az agyam egy icipici része koncentrál, s közben végig csak annyit érzek, hogy "szarul vagyok, tüsszentenem kell (fél perc alatt huszadszor), folyik az orrom, elfogyott a zsepim, bekönnyezett a szemem, egy gyulladás a fejem, emiatt úgy érzem, mintha folyton lázam lenne, pedig nem, hogy a csudába fájhat a megfázástól már az állkapcsom is? o.o nem fogok meghalni? ha igen hamvasztást kérek. vagyis a múltkor kitaláltam már valami jobbat, de túl kicsi az agyi teljesítményem, hogy most visszaemlékezzek... " Ez úgy nagyjából le is írta egy napomat xD (by the way, meghalok... a statisztikák kimutatták, hogy úgy általában az emberek 100%-a meghal. a nem dohányzók 100%-a is meghal és a dohányzók persze szintúgy. tudnám, akkor miért problémázunk annyit ezen az egészen...)

Gyógyuljak már meg és legyen végre tényleg rendesen jó idő, amikor nem kell azon izgulnom, hogy megint beteg leszek, de azért még hordhatom a nagy pulcsikat...!


"Ültem ott némán, és sírni kellett. Rózsák nyíltak mindenhol: az ujjaimon, a nyakamon, a vállamon, az arcomon, a derekamon. Mint az ereszen olvadó jég, úgy folyt végig némán az egész testemen, körülölelt, majd elszállt." - annyiszor nem értem Julcsi amit blogodon írsz (azthiszem úgy soha :D), de mindig annyira szép o.o



2014. február 23., vasárnap

katasztrófafilm a fejemben

Bocsi, hogy mostanában nem nagyon írok érdemlegeset. Valahogy nem igazán van mit. Általában az iskolán jár a fejem, hogy mit kellene tanulni törire, milyen tétel kell magyarra, vagy épp azon, hogy már megint beteg vagyok, azt hiszem már sosem gyógyulok meg. Vagy hogy mit csináljak a hajammal, mert mostanában sosem áll jól (és mindjárt tablófotózás). Vagy szimplán azon, hogy mit egyek xD.
Esetleg azon, hogy vajon mikor lesz legközelebb háború (mert nem létezik, hogy a mi generációnk megússza háború nélkül). És hogy én akkor mégis mi a csudát csinálok majd. Neeeem akarok háborút! Épp elég töriórákon (lehet az ment az agyamra, azért jár az agyam ilyesmin). Mindenesetre remélem addigra elhúzok majd jóóóó messzire (ifyouknowwhatimean). Bár azért lehet, nem ártana elkezdeni gyűjteni a konzerveket xD.
Milyen már, hogy más normális tinik azon gondolkodnak, hogy hova mennek egyetemre, mit csinálnak majd utána... Hogy majd férjhez mennek (vagy ma már inkább összeköltöznek majd valakivel). Hogy épp majd hol fognak dolgozni/ milyen vállalkozásuk lesz. Vagy hogy hozzámennek valami kőgazdag pasihoz, és nem lesz más dolguk, mint élvezni az életet. Nekem meg erre azon jár az agyam, hogy mikor lesz a következő háború, és hogy mit csinálok majd akkor. Oké, megvan azért az is, hogy majd sokgyerekes anyuka leszek, műfordító és/vagy kávézótulajdonos, stb. De azért közben arra is gondolok, hogy hová lehetne menni, hogy mindezt meg lehessen csinálni, ha itt forróvá válna a talaj...
a. valamelyik skandináv országba, azok olyan nyugisnak tűnnek, róluk nem nagyon tanultunk háborúkat (lehet csak mert nekünk nem fontosak). mindenesetre talán azért nem Finnország, valahogy túl közel vannak az oroszokhoz
b. Svájc - valahogy elég zseni volt eddig mindig, hogy kimaradjon
c. Anglia - általában a nyertes oldalon áll, szigetország lévén nem nagyon szokta megszívni (bár lehet a modern technológia miatt ez most nem jönne be)
d. egy eldugott kis sziget valahol a Csendes-óceánon, messze Amerikától és Japántól, meg úgy általában a "forgalmasabb" hajóútvonalaktól
zseni vagyok, mi? xD 

Tudjátok, szokott lenni az ilyen akció- meg katasztrófafilmekben a tipikus vén, kissé zakkant pali, aki mindenhol rémeket lát, mindenféle összeesküvés-elméleteket gyárt, meg ilyenek, és a végén kiderül, hogy kicseszettül neki volt igaza - na azt hiszem ez leszek én x'DDD.

Nem költözhetnék egy időre valaki más fejébe? Vagy lennék inkább szerelmes... (bár lehet visszasírnám a mostani állapotot x'D)

Na mindegy, have a nice day! :D


éhes vagyok . .  xD

2014. február 19., szerda

Ballagjunk már el!

Szeretem én az osztályt, meg minden, de mikor lesz már vége?! Nem akarok tételeket tanulni. Nem akarok kisérettségiket írni. Nem akarok korán kelni! Ez a legrosszabb xD. És persze a csütörtök. Csak érettségizzünk már leeee!
http://users.ininet.hu/host2/erettsegi/
Engem a visszaszámláló igenis megnyugtat. Már csak ennyi nap! :D


hulla vagyok :/




2014. február 16., vasárnap

just


most tudtam meg, hogy holnap matek tz. jeeeee... x'D
igeeen, a matek az, ami az elmúlt két héten eszembe se jutott. szóval persze hogy az anyagot se kértem el (mondjuk amúgy se szoktam figyelni xD) deazért...még jó, hogy Netti osztálycsoportba kiírta, hogy szánják már meg egy-két feladattal/képlettel, mert bent hagyta a füzetét, különben csak holnap tudtam volna meg :D
sebaj, azért 'it's alright' ♫



köszönöm Istenem az online (matek)tankönyveket!
(:


2014. február 11., kedd

'Uram, befér az ön autójába egy kígyó?' 'Igeeeeen, de mégis...?' 'Boahhhh...'

Utálok beteg lenni. Annyira örültem mostanában, hogy szinte minden megfázásból 3 nap alatt kikúráltam magamat, az első félévben 37 órát hiányoztam, azt is majdnem mindet utazás miatt. Amikor pár hónapja a fél osztály két heteket hiányzott valami vírus miatt, én akkor is végig jól voltam. Erre most valami hülye megfázás leterít két hétre. Köszi-köszi. Ráadásul a hétvégére már majdnem kigyógyultam belőle, suliba legalábbis mehettem volna már talán. Erre vasárnap konkrétan két korty víztől úgy begörcsölt a hasam, hogy percekig csak fetrengtem a széken kínomban. Az elmúlt két napban akármit ettem, morgott rá a gyomrom, éreztem, alig akar bennmaradni. Pedig utálom a gyomorrontásos-diétás kajákat, mert a főtt krumplit nem szeretem, rizst nem szeretem, kekszet nem ehetek. A pirítóst magában nem szeretem. Akkor mégis mi a rákot egyek, amit ehetek is, és meg is eszem? pfff... Nem hiszem már el.
Ohh, és a doki is alig. Amikor adta az igazolást, rákérdezett, hogy de ugye igazat mondok? Mondtam neki, hogy higgye el, én akartam ezt az egész szart a legkevésbé. Egyébként szerintem be kellene költöznöm a rendelőbe, mert mindig ott vagyok a legjobban xD. Csak hogy a doki még kevésbé akarjon hinni nekem. Murphy's law....

Azt hiszem vagy éhen fogok halni, mert a gyomrom semmit nem akar bevenni, vagy belefulladok a töménytelen mennyiségű teába...

Boldogításul néhány macska (csak mert a héten volt időm - tételkidolgozás mellett - minden szarra, és hát ezeket muszáj kirakni :D) :


*




2014. február 8., szombat

:')


Teásdoboz

tik-tak-tik-tak-tik-tak...
ingaóra vagyok
tik-tak-tik-tak
ülök a széken és jobbra-balra dülöngélek
joooobbra
balra
tik - tak - tik - tak
a csudába! már megint kések...!
tiktaktiktaktiktak

*

az normális, ha józanul olyan képzettársítások megalkotására vagyok képes, mint mások csak alkohol és/vagy drogok hatása alatt?

*

Ha egyszer az halljátok, hogy öngyilkos lettem, mert valami gyógyszereket beszedtem, majd alkoholt ittam rá, ne higgyétek el. Dehogy öltem én meg magamat, szimplán csak hülye voltam.
Legalább eddig megúsztam.
...
Ha egyszer öngyilkos lennék (se), akkor különben is vennék egy repülőjegyet New Yorkba, megkeresném az ott található legmagasabb épületet, felmennék a tetejére, és leugranék.
Úgyis mindig is érdekelt, milyen lehet zuhanni. Csak esni és esni lefelé. Így legalább megtudnám.
Esetleg este mennék, mert úgy láthatnám a város fényeit, az átszűrődik a szmogon keresztül is.
Úgyis szeretem az éjszakát.
És legalább nem mutatnék olyan csúnyán a járdán.

''Mert halni tudni kell...''

*

Olyan lány vagyok, aki arról álmodik, hogy ha majd lesz egy háza, abban lesz egy mosókonyhája, benne egy naaagy-nagy szekrénnyel, ami tele lesz a legszuperebb tisztítószerekkel, -eszközökkel. Mert nálam csudatisztaság lesz (csak tudnám hogy akarok én akkor macskát, kutyát, meg hét gyereket... o.o).
A ház persze kertes ház lesz, és lesz egy nagy gyerekbarát kutyánk. Mert ugye (ahogy írtam) lesznek gyerekek is. Sokan. Úgy ötre, vagy hétre gondoltam (kezdésnek...). Mindegyiküknek lesz saját háziállata, és mind hangszeren fog tanulni, hogy kitartást és felelősséget tanuljanak. Vagy ha nem hangszer, akkor saját kert, esetleg valamilyen sport - de akkor az komolyan. Esetleg valami más. A lényeg, hogy legyen valami az életükben, amiért meg kell dolgozniuk, már egész kicsi koruk óta, de olyasmi, aminek élvezik a gyümölcsét is.
Sok időt fogunk a friss levegőn tölteni, lesz veteményeskert - benne paradicsom, uborka, kukorica, fűszernövények. Talán mogyoróbokor, és persze gyümölcsfák. Akár csirkék is. Vagy malac! :D o.o
Járunk majd túrázni, én fotózok majd közben mindenféle csodadolgot - mert addigra azt is megtanulom rendesen.
Könyvet előbb, és gyakrabban fognak látni, mint számítógépet. A filmeket pedig ha csak lehet, eredeti szinkronnal nézik majd.

És ezekhez a társam? Nagyszerű ember lesz. Szilárd erkölcsű, aki tudja, miért él, mit képvisel. Okos. És csodásan nevet. Néha lehet hetekig nem borotválkozik, mert a szakáll is annyira jól áll neki. Talán még jobban is néz ki vele, mint nélküle. Óriási a szíve, és szereti a gyerekeket. Jó vezető, bölcs ember, aki ösztönzőleg hat a másikra. Helyes értékrenddel. Bátor, aki kiáll azért, amit hisz. Erős támasz. Mindennapok hőse.

Lehet nem ilyen lesz.
Lehet teljesen más lesz.
De egyet tudok.
Isten valami csodálatosat tervezett számomra.

Persze amíg mindez meglesz, Pesten lakom majd, mert már most is inkább érzem magamat pesti lánynak, mint vidékinek :) És addig még pörögni kell, mint állat!

*

Úgy visszamennék a csíkospöttyös könyvek idejébe. Természetesen ugye Pesti lennék. Gyalog járnék, mert a villamos drága.
A fiúk pedig magáznának.

*

Hazudj csak!

Hazudj össze minden szépet és jót!
Hazudd hogy szép vagyok, a legszebb, kit valaha láttál!
Hazudj, hogy a képedbe nevethessek.
Hogy fensőbbségesen ellökjelek, de mégis magamhoz kösselek.
Hazudj, miközben mindketten tudjuk, hogy valójában mit akarsz.
Hazudj, hogy néha elhihessem, még ha tudom is: nem igaz, amit mondasz.
Hazudj, míg végül barátok leszünk, és nem kell hazudnod többé.

Hazudj, amíg rá nem jössz, többé már nem akarsz.
Mert a hazugság igaz volt, s csupán te magad vagy, kinek hazudtál.


Mert minden új gondolat: egy új íz. Más ízek, más teák.
Gondolataink: teavariációk egy teásdobozban.

2014. február 3., hétfő

Angled bob

Hajat akarok vágatni. Megint. (bocsi mindenki, akit ez kikészít.. de én annyira szeretném!!)
A haj, amelyik most annyira megtetszett, először szilveszter előtti nap tűnt fel Orsiéknál, amikor A nő kétszert néztünk. Utána múlt hét csütörtökön jött velem szembe az aluljáróban, mikor a többieket vártam, és azóta szép lassan behálózott. Szóval azt hiszem ballagás után go to the hairdresser!  :P



nyugi, ennél egy ici-picit azért hosszabb lenne :)
valami ilyesmi:


vagy talán a kettő közt valahogy...
és mivel alapból hullámos a hajam, lehet inkább valahogy így fog kinézni, hacsak nem fogom vasalgatni:


*

Egyébként éppen szabadságon vagyok. Sejtettem, hogy előbb-utóbb ez lesz, csak azt nem, hogy ilyen hamar. Ugyanis rájöttem már, hogy ha sokat tanulok, akkor nem alszok eleget, ha nem alszok eleget, akkor lebetegszem, most pedig ugye érettségi lesz, szóval sokat tanulok, így hát várható volt már, hogy előbb-utóbb kidőlök.
A legrosszabb, hogy tegnap konkrétan olyan gyenge voltam, hogy miután felmentem a lépcsőn, alig kaptam levegőt, volt hogy a kezemet is alig tudtam felemelni, és amikor ki akartam bontani egy ragtapaszt, kénytelen voltam odaadni anyunak, annyira nem volt semmi erőm. Plusz elhasználtam köbö fél tonna zsepit két nap alatt. A doki kiírt egész hétre, ami igazából azért túlzás, mert szerintem (remélem o.o) előbb is jobban leszek - de suliba menni max csak pénteken akarok. Mert szerdán töri felelés, és lehet, hogy addigra jól lennék, de tanulni nem tudom mennyire tudnék rá. Csütörtökön meg nem megyek akkor már be, az biztos. (Szerintem én jövőre csütörtökre nem fogok órát felvenni xD.) Pénteken viszont német fakt van, meg bibliakör, és addigra tutira megveszek majd itthon (se), de mindenesetre a libafarm biztosan hiányozni fog, úgyhogy lehet, hogy majd akkor bemegyek :). Addig pedig nyolc/kilenckor kelek, fekszek egy csomót az ágyban, behozom a tanulásbéli lemaradásomat, főzök anyu helyett, mert ő is beteg, duplán is, és mellé még dolgozni is jár. Lehet takarítok is, mert a ház - hát..., eléggé vállalhatatlan állapotban kezd lassan lenni. És filmeket/sorozatokat nézek.
Vagy nem x'D
Közben ezek mellett tömöm magamat C-vitaminnal, teával, orrcseppel, gyümölccsel... És egész nap a gigamega sálamban rohangászok a mekis pulcsimban (ami nagy, és kényelmes, és meleg, és az van rajtam most is). És napi kétszer lázat mérek teljesen feleslegesen, mert úgysincsen nekem sosem lázam (35.2-ről fél évtized míg odáig felkúszik - szerencsére), vagy ha mégis van, akkor azt megmondom lázmérő nélkül is, csak másoknak az nem elég.

Annussal mostanában egyébként ismét sokat beszélünk angolul, ahogy valahogy mindig viccesebbek vagyunk, mint egyébként csodálatos anyanyelvünkön. Mai remekeink:
'- You're a horrible girl.
 - Haribo girl? No, I am not.
 - Horrible!
 - Harry bowl? o.O
 - HORRIBLE!
 - What do you think?!  I'm not a Harry Ball!
 - H.O.R.R.I.B.L.E!!
 - I've already told you I'm not some kind of gummy bear or gummy girl or anything like that.
 - You're horrible -.-'
 '- Right..
  - No, you're left..
  - Left? Alone? I'm rather the one who leaves.
  - Leaves?
 - Yeah. Lives. We all live in a yellow submarine, yellow submarine,...
 - Purple submarine!! :D'