* V á l t o z á s

D o r i ♥   s t y l e - o s   c í m . . ( : 

Azt mondják, ha egy nő életében nagyobb változás következik be, akkor megváltoztatja a frizuráját. Hát szerintem ez teljesen igaz. Legalábbis rám az :).
Elsőnek akkor változtattam meg így a frizurámat, amikor átkerültem felső tagozatba (ami nálunk azt jelentette, hogy a suli másik épületébe jártam onnantól, a nagyokhoz, a falu másik végére). Úgy gondoltam, én most már nagylány vagyok, és nem akarok többé frufrut. Ez volt az első - emlékeim szerint -, hogy én döntöttem el, hogy milyen hajam legyen.
A második frizuraváltásom három éve volt, amikor szakítottam a Tibivel. Akkor hirtelen egyik reggel frufruval jelentem meg a suliban, mivel előző nap kitaláltam, hogy én frufrut akarok. Úgyhogy vágtam magamnak frufrut :D. Utána évekig elvoltam vele, hol így vágtam le, hogy úgy, váltogattam a dúsabb, kevésbé dús frufrut, a telit és az oldalfrufrut. Szóval jól elvoltam vele. Csak úgy egy fél éve untam rá, és kezdtem el hagyni, hogy nőjön, ahogy akar..

Egy-két hónapja viszont tökre rámjött, hogy én rövid hajat akarok. Előtte is tetszett, de most egyszerűen folyton ez jár a fejemben, hogy le akarom vágatni, és hogy annyira idegesít a hosszú hajam. Eleinte még csak arra gondoltam, hogy majd csak jövőre, szalagavató után. Az elmúlt egy-két héten viszont annyira sürgető lett ez az érzés, hogy rájöttem, nem fogom addig kibírni. Én a nyáron már rövid hajat akarok és kész. Pár napja azonban elkezdtem gondolkodni, hogy vajon miért akarom ezt annyira. Elvégre most semmi különösebb dolog nem változott. Aztán rájöttem, hogy mégis. Nem is egyvalami. Hanem minden. Vagyis inkább mindenki...

Egyszerre rájöttem, hogy mindenki úgy megváltozott körülöttem. De nagyon durván. Mindez úgy, hogy észre se vettem, csak mire már megtörtént. És nem tudom, hogy ez tetszik-e. Mármint, bár mindig mondogatom, hogy én mennyire szeretem a változásokat, rájöttem, hogy ez inkább a környezetemre vonatkozik. Az élettelen környezetre. Vagy épp szokások változására. De hogy az emberek megváltozzanak.. Nem is tudom. Valahogy ezt mindig kihagytam a dologból, hogy igenám, az emberek is változnak. Valamiért az én fejemben úgy volt, hogy az emberek mindig ugyanolyanok maradnak. Most pedig, hogy rájöttem, hogy míg én bennem ez volt, körülöttem mindenki megváltozott. Az egész annyira képen vágott. Hogy ezeket az új embereket ismerem én vajon egyáltalán? És rájöttem, hogy újra meg kell ismernem a barátaimat. Mert nem figyeltem rájuk eléggé, és úgy érzem, ezáltal valami fontosat elszalasztottam. A pillanatot, pillanatokat, melyek megváltoztatták őket. 

Észre vettem, hogy már a velük való kapcsolatom sem ugyanaz. Vannak, akik közelebb kerültek a szívemhez, míg mások távolabb. És ez a sok változás közben én is megváltoztam. Rájöttem, hogy messze nem vagyok már az, mint aki voltam. Tudom, hogy írtam már, hogy ebben-abban megváltoztam, de azok valahogy csak olyan apróságok. Amit viszont most érzek magamban, azt hiszem, valami sokkal mélyebb, sokkal nagyobb valami. Azt nem tudom még, hogy most kivé változtam, változok, de kíváncsian várom, hogy milyen lesz a végeredmény, ki is leszek én :)

...

Szóval, azthiszem ezért az új haj. : ) És ha már változok, úgy döntöttem, igyekszem jó szokásokat behozni az életembe... Most leírnám, hogy miket, de ha nem sikerülne, akkor vissza kellene olvasnom, hogy mit nem tudtam megvalósítani. Úgyhogy nem írom le őket, csak ha már sikerült :))

 ☺

http://www.youtube.com/watch?v=PoQU_DtKUOM
Itt a tavasz!