Épp ülök matekon, regényem nincs (és másnak se), figyleni nincs kedvem, a telefonomról is letöröltem az összes könyvet (zseni vagyok.. :/). Aludni sincs kedvem, szóval kitaláltam, hogy blogolok. Vagyis megírok egy bejegyzést, és majd ha nethez jutok megosztom. (csak tunám, hogy miért felejtem el mindig azt az alapszabályt, hogy mindig minden körülmények közt legyen nálam egy regény, mert soha nem lehet tudni, mikor lesz rá szükségem..)
Soooooo, about these recent past days:
Szombaton voltam anyuval meg húgommal női alkalmon, amire nagyon szükségem volt. Örülök, hogy nem maradtam otthon tanulni. Megtudtam, hogy egy perpill egy téli fa vagyok, élettelennek tűnő, gyümölcstelen, de a gyökereim azért még nőnek! (ha nem érted ne akard, annyira nem fontos :D).
Vasárnap egész nap törit tanultam, mert hétfőn megírtuk a kisérettségit az egész elsős anyagból. A végére már teljesen tele volt a fejem, még álmodni is a törivel álmodtam. Oda-vissza kívülrők fújtam az évszámokat, meg olyan fogalmakat, mint talio-elv, földrajzi determinizmus, vallási dualizmus vagy épp szeniorátus. Tudtam ki Brahma, Siva, Visnu; An, Enlil, Enki. Azt hittem, annyira tudom az anyagot, hogy kábé semmi olyat nem tudnak kérdezni, amit ne tudnék. Egészen addig, amíg el nem kezdtem a dolgozatot. Egy idő után komolyan azt fontolgattam, hogy inkább feladom, meg se próbálom megcsinálni. Ültem a papír felett, félig hisztériás rohamot kaptam, de közben hangosan röhögtem a hülyeségen, amit épp előtte leírtam, bár tudtam, hogy marhaság. Gyönyörűen eldöntöttem, hogy akkor hagyom a csudába az emeltet, és hülye vagyok, hogy azt hittem elég okos vagyok én ehhez. Inkább csinálok egy kilnecvenakárhány százalékos közepet, mert az legalább megy (röhögve kirázom a kisujjamból mondjuk). De nem emeltet, mert nekem 80% alatti emelt nem kell. Két óra szenvedés után végül beadtuk. Majd tanárúr fakton végig minket pátyolgatott :D. Elmondta, hogy ez még az emeltnél is nehezebb volt. Mert a lehető legköcsögebb feladatokat válogatta össze, hogy ha már ezt meg tudjuk csinálni, akkor az emeltet röhögve. Orsival közben (az esszé kivételéve) 10 perc alatt megoldottuk a közepesekét :DD. Utána ahogy mentünk kifelé a teremből tanárúr mondta, hogy eszmbe ne jusson, hogy nem emeltezek, és hogy ha odateszme magamat, akkor nagyon jól sikerülhet. Úgyhogy végül hagytam magamat meggyőzni, és marad az emelt :).
Délután utána novellaelemzést írtam (egy totál törifefós bevezetéssel xD). Megírtam a Bencének meg a Hunornak is egy-egy vázlatot, hogy miről írhatnának. Stb.
Kedden, azaz yesterday (when all my troubles seemed so far away xD) suli után Dorival bementünk pestre a keringőruháért. Hát marha jó volt volt. + és - értelemben is. ''Csak'' három órát vártunk. A vonat is késett több mint harminc percet. Szóval fél 11re értem haza. De, legalább megvan a ruha (szerintem nagyon szép) és sikerült egy tök szép cipőt is hoznom hozzá. A kedvenc pillanatom a napból egyébként az volt, amikor a Dorcsi benn volt a próbafülkében (elmentünk bankettre ruhát nézni is neki), én pedig kint vártam úgy egy fél méterre valami tükörtől. És így eszembe jutott az Alíz (Alice! :D) Tükörországban (mert nem csak Csodaország létezik ám!), ahol Alice át lép a tükrön egy másik, Csodaországhoz hasonlóan mesésen szürrealisztikus világba. És így nekiálltam elképzelni, hogy ha átlépnék a tükrön, vajon milyen világ várna rám. A fehér falból színes, mintás lett; a zoknik & kesztyűk, amiket láttam benne, szintén kék, zöld, rózsaszínek lettek, fekete, fehér és burgundi helyett. Az ablakon beszűrődő szürke, borús ég helyett egy csodálatos-kék égbolt bárt volna, melyből biztora vehető, hogy odakint hétágra süt a nap (lehet hogy ''hét ágra'' a helyes írásmód, nem tudom, mindenesetre inkább egybe írom, nehogy már ''csak hét'' ágra süssön. mi lenne akkor a többivel? o.o). Szóval ilyenek. Minden sokkal szebb és vidámabb volt odaát. És színesebb. Azt hiszem én voltam az üzletben amúgy az egyik legszínesebb, pedig csak annyi, hogy a világosbarna ''kabátom'' volt rajtam. De mások valahogy mind feketében voltak kábé..
Tehát, most így ennyit az elmúlt napokról :) Hála Istennek a matekórákért! :D (holnap el ne felejtsek regényt vinni!)
(Alig várom a szalagavatót! Annyira jó ez a ruha! Néha így kinyitom, megszagolom, végigsimítok párszor rajta. Olyan jó az anyaga. Meg az egész. Ahh..)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
I ♥ comments :)